Belgium egyik kerülete olyan terroristakeltető, ahol fél óra alatt lehet katonai fegyvert venni

Brüsszel Molenbeek nevű kerülete a terroristák és a radikálisok egyik központja lett, fél óra alatt bármilyen katonai fegyvert és robbanóanyagot is be lehet szerezni. A helyi fiatalok között 37-38 százalékos a munkanélküliség, sokan csatlakoznak az Iszlám Államhoz, a helyi mecsetekből pedig ömlik a dzsihádista propaganda. A belga kormány tehetetlen - a liberális impotencia ugyanis kódolja ezt.

37-38 százalékuk nem dolgozik

A rendőrség több embert is őrizetbe vett Brüsszel külvárosában, a hírhedt Molenbeekben a november 13-i párizsi terrortámadásokkal kapcsolatban. A szélsőséges csoportokat kutatók valószínűleg nem is lepődtek meg ezen, az elmúlt évek európai terrorcselekményeinél ugyanis rendre találtak valamilyen molenbeeki szálat is. Úgy tűnik tehát, hogy a dzsihadisták Molenbeekben húzódnak meg, majd onnan indítanak támadásokat. "A terrorcselekmények vizsgálatánál mindig találunk valamilyen kapcsolatot Molenbeekhez" - mondta Charles Michel belga kormányfő. Az országban a hivatalos adatok szerint több mint 400-an csatlakoztak az Iszlám Államhoz, ami a 11 milliós belga népességhez viszonyítva az egyik legnagyobb kontingens Európában. Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy ez a szám kétszer több, mint Franciaországban, és négyszer több, mint az Egyesült Királyságban.
További gondot okoz, hogy olyan hálózatokon keresztül is beszervezik a fiatalokat, mint a Playstation vagy a WhatsApp. Az elmúlt hónapok erőtlen megelőző intézkedései elégtelenek voltak, a kormányfő szerint pedig Molenbeek „gigantikus problémát” okoz. A helyi polgármester szerint a nagyarányú munkanélküliség táplálja az erőszakot, ráadásul a sok fiatal kapcsolatban áll az Iszlám Állammal, a mecsetekből pedig ömlik a dzsihadista propaganda.

Könnyű fegyverhez jutni

Belgium régóta nyitva áll a muszlim prédikátorok előtt, ráadásul igen könnyen lehet automata fegyverekhez is jutni. „Fél órán belül bárki katonai fegyverhez juthat 500 és 1000 euró közötti összegért" - állítja a brüsszeli Itinera Intézet főmunkatársa. „Brüsszel emiatt jobban hasonlít egy nagyobb amerikai városra, mint az alapvetően fegyvermentes Európára. Rendőrségi eszközöket is könnyű beszerezni, ráadásul olyan vegyi anyagokat is lehet kapni, amilyenekből a Párizsban használt robbanószert állították elő" - tette hozzá. A szélsőséges nézeteket Bassam Ayachi francia állampolgárságú imám honosította meg, miután az 1990-es években létrehozta a Belga Iszlám Központot. A hatóságok szerint a szervezet egyértelműen az al-Kaidához közel álló nézeteket terjeszt, és dzsihadista harcosokat is toborzott. "Belgium szövetségi állam, és ez előnyt jelent a terroristáknak, Hollandiában ugyanis sokkal nehezebb eltűnni" - mondta Edwin Bakker, a holland Leideni Egyetem terrorizmuskutatója, aki szerint Brüsszel egyes területei olyanok, mintha nem is lennének a belga állam felügyelete alatt. (Nincsenek is - a szerk.) Hiába látja a helyi lakosság, hogy történik valami, a rendőrséget nem vonják be. A professzor szerint a politikai elit is felelős a kialakult helyzetért, az elavult törvények ugyanis nem akadályozzák meg, hogy erőszakos témájú prédikációk hangozzanak el a mecsetekben, valamint hogy a fiatalok Szíriába utazzanak az Iszlám Állam toborzása után.

„Beilleszkedett” második-harmadik generációs feketék

A kerületben a lakosság túlnyomó része észak-afrikai bevándorlók második és harmadik generációs leszármazottja. Óriási, 25-26 százalékos a munkanélküliségi ráta, és főleg a fiatalokat sújtja, közöttük ugyanis 37-38 százalék az állástalanok aránya. Mindkét adat jóval rosszabb Belgium más területeihez képest, ráadásul Brüsszel másik oldalán egy kozmopolita, virágzó város ad otthont az Európai Unió intézményeinek is. A kerületben élő fiatalok közül néhányan már a húszas éveik elején elkövetnek kisebb-nagyobb bűncselekményeket, majd igen gyorsan radikalizálódnak. Később megjárják Szíriát is, és amikor visszatérnek, már nem félnek a haláltól. Volt olyan kutató, aki szerint jobban bánnak a fegyverekkel, mint a belga kommandósok. Úgy tekintenek a harcra, mint egy valódi videojátékra. A helyi hatóságok egyre inkább aggódnak a radikális iszlám megjelenése miatt, ám azt minden esetben hangsúlyozzák, hogy „ez csak a kisebbség a békés vallásgyakorlókhoz képest”. Belgium muszlim vezetője például rendszeresen világossá teszi, hogy elkötelezett a demokratikus értékek mellett, és elítéli a barbárságot.

Belgium a terrorizmus központja

George Dallemagne ellenzéki politikus szerint a problémák az 1970-es évekig vezethetők vissza, amikor Szaúd-Arábiától kértek segítséget. Akkor jelentek meg olyan prédikátorok, akik a fundamentalista tanításokat is magukkal hozták. A politikus úgy vélte, Belgium lett a terrorizmus központja Európában. Brüsszel esete azonban nem egyedülálló Belgiumban. Egy másik jelentős városban, Antwerpenben működik például az egyik legnagyobb radikális szervezet, a Sharia4belgium (Saríát Belgiumnak!) nevű csoport, ez igen aktív a közösségi felületeken is. Vezetőit korábban elítélték, amiért harcosokat toboroztak Szíriába.

Nem félnek a haláltól, jobban bánnak a fegyverekkel, mint a belga kommandósok

A molenbeeki kapcsolat viszont felfedezhető már 2004-es terrorcselekményeknél is. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni, 2015. januári támadás után kiderült, hogy az egyik elkövető szintén Molenbeekben szerezte be a fegyverét. Ez egy olyan hely ugyanis, ahol el lehet tűnni a rendőrség szeme elől. A Szíriából visszatérő terroristák olyan hálózatot találnak ott, ami kiváló kiindulási pont egy terrorcselekmény elkövetéséhez. A fegyvervásárlás semmilyen akadályba sem ütközik, ezért az Európai Unió belügyminisztereinek pénteki tanácskozásán azt szorgalmazza majd Franciaország, hogy foglalkozzanak a fegyverforgalmazás csökkentésével. Sokan úgy vélik, hogy a kereskedelmet nem lehet megállítani, Belgium ugyanis szövetségi államként képtelen erre, miután túl sok feladat oszlik meg a regionális és a nemzeti szint között. „Brüsszel egy 1,2 milliós város, 6 rendőrkapitánysággal és 19 önkormányzattal. New York a 11 milliós lakosságával nagyságrendekkel nagyobb. És hány kapitánysága van? Egy!” - mutatott rá a belga belügyminiszter. „Van egy kis gond Belgiumban: nem tudjuk, mennyi fegyver van az országban. Igazából fogalmunk sincs” - mondta Nils Duquet, a Flamand Békeintézet kutatója. További problémát okoz, hogy az Iszlám Állam és az al-Kaida egymás versenytársaként megpróbálják felülmúlni egymást, és minél brutálisabb támadásokat akarnak véghez vinni.