Megvalósult Orbán rémálma: elfogadták a Sargentini-jelentést

Az Európai Parlament szerdán, kora délután jóváhagyta a magyarországi helyzetről szóló jelentést, és a következő szintre léptette a Magyarország ellen zajló hetes cikkelyes eljárást. A jelentést elfogadásához kétharmados többségre volt szükség, ami úgy jöhetett össze, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) sok képviselje is az igen gombot nyomta meg. Végül 448 igen, 197 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett fogadták el a Sargentini-jelentést.

Strasbourgban vereséget szenvedett

Az Európai Parlament (EP) 2017 májusában kérte fel állampolgári jogi bizottságát a magyarországi helyzet áttekintésére. A vizsgálat, az azt követő parlamenti vita és a szavazás után ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament kezdeményezi a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását a jogállamiság, a demokrácia, és az alapjogok súlyos tagállami megsértésének egyértelmű kockázata miatt. Az eljárás vége az lehet, hogy felfüggesztik Magyarország szavazási jogát az EU-ban, ám ehhez a tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség.

A jelentés

Judith Sargentini, a Zöldek frakciójához tartozó holland európai parlamenti (EP) képviselő Magyarországról szóló jelentés felelőse kedden az EP vitájában felsorolta azokat a pontokat, amelyek miatt szerinte indokolt a 7. cikkely szerinti eljárás elindítása. Ezek között említette a média, a tudomány korlátozását, a független bírák mozgásterének szűkítését, az egyházak működésének meghatározását, illetve a szegényeknek, a migránsoknak, romáknak, más nehéz helyzetű csoportoknak segítő szervezetek munkájának nehezítését.

Sargentini szerint semmi sem javult az EP júniusi szavazása óta. A holland zöld párti EP-képviselő különösen csalódást keltőnek tartotta, hogy a tagállamok szemet hunynak a jogállamiság strukturált leépítése felett. A képviselő hangsúlyozta azt is, hogy nem tűrhető tovább, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az EU alapértékeit.

Eltűnik a pénz

A Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppárt (EPP) soraiban ülő német Ingeborg Grässle, az EP költségvetési bizottság részéről kiemelte, hogy két alkalommal jártak Magyarországon. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország jelentős uniós forrásokat kap, amelyeknek a jogszerű és átlátható felhasználását nem látták megfelelőnek.

Az EP költségvetési bizottsága szerint az uniós pénzek kezelése romlott Magyarországon a választások óta. Kijátsszák a szabályokat a kiírásoknál, az esetek egyharmadában egyetlen cég indul a tendereken, súlyos érdekkonfliktusok vannak a pénzek felhasználása körül. Grässle szerint csak Lengyelországban rosszabb a helyzet. A képviselő kiemelte, hogy a költségvetési bizottság ellenszavazat nélkül támogatta az említettek miatt a 7. cikk szerinti eljárás elindítását.

Válasz

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke felszólalt. Szerinte a képviselők nem egy kormányt, hanem egy országot és egy népet fognak elítélni. Súlyos felelősséget vesznek a nyakukba a szavazással, amikor egy népet ki akarnak kirekeszteni az európai döntésekből. A kormányfő szerint a Sargentini-jelentés nem adja meg a tiszteletet a magyar embereknek, kettős mércét alkalmaz, visszaél a hatalommal, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti az uniós alapszerződést. Emellett a jelentés több tucat tárgyi tévedést is tartalmaz.

A 7. cikk szerinti eljárás

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság (EB) aktiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta az EP kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését.
A következő fázis a 7-es cikkely (2) bekezdése, ahol a tagállamok egyharmada vagy az EB javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van.
A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.