Bencsik András: sosem voltam kommunista

Bencsik András hazugságnak nevezte a Demokratikus Koalíció szóvivőjének pénteki kijelentéseit, a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztője az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: „nem voltam kommunista”. Gréczy Zsolt DK-szóvivő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, leplezhetetlen örömmel értesültek arról, hogy „a Kádár-kori Népszabadság pártélet rovatának főmunkatársa, Bencsik András visszatért kommunista önmagához”.

Druzsba, elvtársak!

Gréczy közölte, „Orbán Viktor bizalmasa” békemenetet szervez a választási kampány hajrájában, „az örök és megbonthatatlan magyar-orosz barátság megerősítése érdekében”. Felhívta arra a figyelmet, hogy a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztője a Szovjetunióhoz hasonlította az Egyesült Államokat, Oroszországot pedig a tolerancia hazájának nevezte legfrissebb vezércikkében.

„Nem vagyunk meglepve, hiszen Bencsik András világéletében harcos kommunista volt, igaz, hogy közben váltott egy kis köpönyeget, de aztán mégis csak visszavette ugyanezt vörös színben” - mondta.

Bencsik András az MTI megkeresésére elmondta, elképesztőnek tartja az ellenzéki politikus kijelentésit.

„Nem voltam kommunista, nem voltam a pártrovat főmunkatársa, soha nem voltam párttag, és 1990 óta jobboldali újságíró vagyok” - sorolta ellenvetéseit.

Közölte, idézett cikkében a magyar politika egyensúlyozó képességének védelmében kifejtette, hogy az Egyesült Államok úgy viselkedik, mint a Szovjetunió a legrosszabb időszakában.

„Idejön egy nagykövet, aki úgy viselkedik, mint valaha egy szovjet komisszár. Előre elítél bennünket és előre minősíti a magyar demokrácia állapotát” - mondta.

Hangsúlyozta: azt írta le, hogy Oroszország ehhez képest toleránsabb, mert a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szerződés kapcsán nem támasztott belpolitikai igényeket Magyarországgal szemben. Megjegyezte, az elmúlt évtizedekben „igen sok ronda, egyébként jogos vélemény hangzott el a Szovjetunióról”.

„Itt írtam le némi iróniával, hogy az amerikai mentalitáshoz képest Oroszország a demokrácia hazája” - tette hozzá Bencsik András, aki a Népszabadság előtt a Népszava munkatársa volt az egypártrendszerben.

Hangsúlyozta: a Békemenetet a nemzeti szuverenitás védelmére hirdették és hirdetik meg.

„Ha nem is az ő (egy gimnáziumi orosztanárnőről van szó - a szerk.) személyes példája, de hozzá hasonló jó, s a vele pörölő rossz példák tapasztalatai indították talán egyebek között a Magyar-Szovjet Baráti Társaságot, hogy új utakat, lehetőségeket keressen, és találjon a magyar ifjúság internacionalista nevelésére, a Szovjetunióhoz fűződő viszonyuk, világlátásuk tisztázására” - írta Bencsik, 1986-ban, a Népszabadságban, „Érzelmi kötődés” című dolgozatában.

„Elkötelezetten a barátságért” címet viseli Bencsik András 1986. november 22-én, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság VIII. Országos Értekezletét köszöntő írása: „Kétségtelen tény, hogy a Magyar-Szovjet Baráti társaságnak jól körülhatárolható szerep jut a magyar közéletben. Hiszen a társaság az MSZMP céljainak szellemében tevékenykedő, a párt politikájának megvalósulását segítő, széles tömegbázisra épülő olyan politikai tömegmozgalom, amelynek munkájában áldozatkész, a magyar-szovjet barátságot felelősségteljes elkötelezettséggel önzetlenül szolgáló tisztségviselők, társadalmi munkások népes tábora vesz részt” - írta Bencsik a Népszabadságban, majd eszmefuttatását így összegezi: „A Magyar-Szovjet Baráti Társaság eredményesen segítette az országaink javát szolgáló magyar-szovjet testvéri kapcsolatok és együttműködés ápolását, s a mozgalom tevékenyen vett részt a szocialista hazafiság és az internacionalizmus szellemének erősítésében”.