Politika

„Ha Tóth Bertalan lesz az MSZP elnöke, átveszi a Fidesz az irányítást”

Alaposan feladta a leckét saját magának az MSZP. Keresztbe szavazásokkal nagyon kusza elnökséget választott ugyanis a tisztújító kongresszus. Pedig most lenne szükség minden erejükre, ha maradt még a pártban ambíció, hogy a történelmi mélypontról elmozduljanak felfelé. Nem jó jel, hogy a szocialisták több politikusa is kétségbe vonja a választott pártelnök motivációját és vezetői képességét, és már esetleges 2019-es bukásáról beszél.

Bábnak mondják, csak még nem dőlt el, hogy kié

Egy szocialista politikus elnökválasztás előtti figyelmeztetése így szólt: „ha Tóth Bertalan lesz az elnök, átveszi a Fidesz az irányítást”.

A küldöttek 56 százaléka nem osztotta az idézett politikus félelmét, vagy osztotta az értékelést, de nem tartott ettől a kimeneteltől. A fenti idézet azonban sokat elárul arról, milyen szintre emelkedett az egymással szembeni bizalmatlanság a párton belül, és hogy a megvásárolhatóság vádja Tóth Bertalan politikai mozgásterét is akadályozza. A megsemmisülés szélén táncoló MSZP-nek úgy kéne tehát visszakapaszkodnia a küzdőtérre, hogy Botka László 2017 őszi teátrális lemondása óta a legfontosabb kérdés az: ki a Fidesz embere, ki szolgálja ki a politikai maffiát?

Tóth Bertalannak nem először kellene válaszolnia arra, hogy Orbán beépített ügynöke lenne-e. Az elnökké választását követően azt mondta, az ilyen vádakkal nem igazán tud mit kezdeni: „azt szeretném, ha a tetteim bizonyítanák, hogy ez nem így van; nálam nagyobb ellenfele ugyanis a Fidesznek nem sok van.”

Többekkel beszélgetve az a kép alakul ki, hogy Tóth Bertalanra nem a kormánypárthoz fűződő esetleges viszonya miatt néznek gyanakodva. A frissen megválasztott pártelnök „fő bűne” sokak számára az, hogy Puch László korábbi pártpénztárnok emberének tartják. Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: „ezzel valójában Puch tér majd vissza”.

Orbánnal tárgyalt? Számít ez?

„Puch maga a NER, kettőjüket nem tudom különválasztani” - mondta Tóth kapcsán az egyik szocialista, utalva arra a 444.hu-s sajtóértesülésre, hogy 2016 végén Orbán Viktor miniszterelnök Hatvanpusztára rendelte Puch Lászlót a Népszava megvásárlásáról tárgyalni. A miniszterelnök sajtófőnöke annyit közölt, hogy „médiaügyi találkozóról nem ad ki információt”, Puch pedig szarkasztikusan azt üzente a 444-es újságíróknak, hogy „ezt önök jobban tudják”. Védekezése szerint meg kell nézni, ellenzéki-e a Népszava, és ha igen, onnantól nincs értelme firtatni, milyen forrásból él meg. (A május végén leadott beszámoló szerint azért javarészt államiból: a lapot kiadó cég a korábbi veszteség után 2017-et 289 milliós adózás utáni nyereséggel zárta, a hirdetési bevételek 56 százaléka érkezett „államközelből”.)

Tóth Bertalan a Puch-kapcsolatra vonatkozó vádakat azzal hárítja: „Baranyából származom, ő volt megyei elnök, ahogy Szili Katalin és Toller László is. Nagykorú magyar állampolgár vagyok, az MSZP embere”.

„Puch maga a NER, kettőjüket nem tudom különválasztani”

Azért a közös szülőföldön, állampolgárságon és párttagkönyvön túl is találunk kapcsolódási pontot Puch és Tóth között. Az MSZP frakcióvezetőjének kabinetfőnökeként emlegetik ugyanis Simon Domokost - erről korábban a 168 Óra is írt -, aki lapinformációk és cégadatok alapján minden bizonnyal annak a Simon Dénesnek a testvére, aki az egyik Puch-érdekeltség vezető tisztségviselője. Tóthnál rákérdeztük, kabinetfőnök-e Simon Domokos, mire azt írta, „13 éve segíti az MSZP képviselőcsoportjának munkáját szakértőként majd tanácsadóként”.

Van, aki szerint Puch „okítja ki” Tóth Bertalant, valamint a politikai vállalkozó köréből jött az a 2015-ös ötlet, hogy a frakcióvezető legyen a párt miniszterelnök-jelöltje a 2018-as választásokon. Tóth azonban igyekszik kisebbíteni a kettejük közötti kapcsolatot. A pártelnök azt mondja, gyakran szokott ugyan beszélgetni Puch Lászlóval, de nem olyan ügyekről, amelyek az elnökség vagy a frakció hatáskörébe tartoznak. A Puchot körbelengő szóbeszédekről ő csak a médiából hall, de nem szokta megkérdezni, hogy ez igaz vagy sem. Bizonyítékot még nem látott semmire.

Tóth kapcsán a legádázabb ellenségeknek is beillő párttársak emlegetni szokták még a plakáttörvényt, amelyet majdnem együtt szavazott meg az MSZP és a Fidesz, egyesek szerint a szocialista frakcióvezető hibájából. Tóth most is hangsúlyozza, hogy nem egyeztetett a háttérben a fideszesekkel, csak a törvényalkotási bizottságban tárgyalták a módosítót, mindenről egyeztetett a pártelnökkel és a miniszterelnök-jelölttel is. Botka László akkori miniszterelnök-jelölt környezete erre máshogy emlékszik.

Az ellenzékből néhányan már abban is Orbán kiszolgálását látják, hogy Tóth a választások előtt kifejezetten ellenséges ajánlatot tett az LMP-nek, miközben a szavak szintjén koordinációra akarták volna rávenni az ökopártot.