Az Európai Bizottságnak is feltűnt: hogyan tudták két és fél hónap alatt kiépíteni a magyar e-útdíj rendszert?

Az e-útdíj rendszer működőképes, nemzetgazdasági szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket, teljesülni látszik az az éves szinten 150 milliárd forintos bevétel, melyet vártak tőle - jelentette ki Kibédi Varga-Lajos, az e-útdíj szakmai projektszóvivője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Meglepően gyorsan fejlesztették ki az eszközöket

Az Állami Autópálya Kezelő közlése alapján az úthasználati díjat jelenleg a fuvarozók 36 százaléka fedélzeti eszköz (OBU) segítségével, 64 százaléka viszonylati, úgynevezett szakaszjeggyel fizeti meg.

Mint ismert: április közepén egy, referenciákkal nem rendelkező kisvállalkozást, az alig húsz alkalmazottat foglalkoztató i-Cell Kft.-t választotta ki a kormány - egy nemzetbiztonsági titokká nyilvánított tenderen - arra, hogy július első napjáig kiépítse és beüzemelje a teherautósok megsarcolására tervezett új útdíjszedő rendszert. Lapinformációk szerint a projekt költsége mintegy 20 milliárd forint volt.

A rövid határidő miatt a komoly referenciákkal rendelkező, a díjszedő rendszerek működtetésére szakosodott nemzetközi vállalatok - például a T-System, illetve a Kapsch - nem vállalták a hálózat kialakítását...

Az Európai Bizottság figyelmét is felkeltette a gyors fejlesztés

Látogatókat kapnak Brüsszelből az elektronikus útdíjrendszer fejlesztői. Az Európai Bizottság (EB) közlekedési főigazgatósága, a HU-GO műszaki megoldásaival szeretne megismerkedni.

Az i-Cell Kft.-hez delegált szakértőknek azt kell kideríteniük, a magyar rendszerépítők hogyan tudták mindössze két és fél hónap alatt, a kormányzati közlések szerint mintegy húszmilliárd forintból életre kelteni az infrastruktúrát. Ha erre sikerül megnyugtató válaszokat találniuk, a brüsszeli megfogalmazás szerint a magyarországi díjrendszer lehet a „legjobb gyakorlati példa” a hasonló fejlesztéseket fontolgató uniós tagállamok számára. Az Európai Bizottság közlekedési főigazgatóságának szakértői az árképzéssel nem foglalkoznak, kizárólag „tanulni” szeretnének a magyar fejlesztők tapasztalataiból.